Prédikáció 2006. szeptember 23.

Lekció: 1Kor 13

Textus: 1János 3,13-24

"Ne csodálkozzatok, testvéreim, ha gyűlöl titeket a világ. ¹⁴Mi tudjuk, hogy átmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük testvéreinket: aki nem szereti a testvérét, az a halálban van. ¹⁵Aki gyűlöli a testvérét, az embergyilkos; azt pedig tudjátok, hogy az embergyilkosnak nincs örök élete. ¹⁶Abból ismerjük a szeretetet, hogy ő az életet adta értünk; ezért mi is tartozunk azzal, hogy életünket adjuk testvéreinkért. ¹⁷Aki pedig világi javakkal rendelkezik, de elnézi, hogy a testvére szükséget szenved, és bezárja előtte a szívét, abban hogyan lehetne az Isten szeretete? ¹⁸Gyermekeim, ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel, hanem cselekedettel és valóságosan. ¹⁹Ebből tudható, hogy az igazságból valók vagyunk. És akkor az ő színe előtt azzal biztatjuk a szívünket, ²⁰hogy bár a szívünk elítél, Isten mégis nagyobb a mi szívünknél, és mindent tud. ²¹Szeretteim, ha pedig a szívünk nem ítél el, bizalommal szólhatunk Isten előtt; ²²és amit kérünk, megkapjuk tőle, mert megtartjuk parancsolatait, és azt tesszük, ami kedves őelőtte. ²³Az ő parancsolata pedig az, hogy higgyünk az ő Fiának, a Jézus Krisztusnak nevében, és szeressük egymást, ahogyan erre parancsolatot adott nekünk. ²⁴Aki pedig megtartja az ő parancsolatait, az őbenne marad, és ő is abban; és ezt, hogy ő bennünk van, abból tudjuk meg, hogy a Lelkéből adott nekünk."

Cím: A gyűlölettől a szeretetig

Bevezetés

János evangélista, apostol, aki ezt a levelet – és még két továbbit, valamint a Jelenések könyvét – hagyta ránk az Újszövetségben, úgy szerepel saját elnevezésében, hogy a szeretett tanítvány, Károlinál a tanítvány, a’kit Jézus szeret vala. Nem mintha a többi tizenegyet – köztük az utolsó pillanatig, sőt azon túl, Júdást is – ne szerette volna az Úr. Sokkal inkább arra akart ezzel a kifejezéssel utalni János, hogy az Úr és őközte egy egészen különleges, bensőséges kapcsolat volt. A legfiatalabb létére János a legszűkebb tanítványi körhöz tartozott, Péterrel és Jakabbal olyan történéseknek volt tanúja, mint Jézus találkozása Illés prófétával és Mózessel a megdicsőülés hegyén. Ráadásul az utolsó vacsora alkalmával nemcsak, hogy a főhely mellett foglalt helyet, de ráhajthatta a fejét Jézus vállára (Jn 13,25).

Érdemes magunk elé idézni egy képet. Az utolsó vacsora Jeruzsálemben, a széder, amelyen utoljára van együtt az Úr a tanítványokkal. Körbeülik, pontosabban a korabeli szokás szerint körbeheverik az asztalt. Jézus egyik oldalán a szeretett tanítvány, János, a másikon ekkor még az áruló Júdás. Mintha azt akarná megmutatni ezzel is az Úr, hogy bizony sokszor a szeretet és a gyűlölet között élünk. És talán az az út legnehezebb része, amíg eljutunk a gyűlölettől a szeretetig.

1. A gyűlölet eredete

Jézus sok alkalommal volt olyan helyzetben, hogy egyik oldalon a gyűlölet, a másikon a szeretet jelent meg. A házasságtörő asszony esetében a törvényeskedők agyonveréssel fenyegették, Jézus megbocsátott. A garadai megszállottat a disznónyáj tulajdonosai meggyűlölték, az Úr Jézus szeretetéből segített rajta. Az utolsó vacsorán a szeretet és a gyűlölet között étkezett. A kereszten függve pedig a két lator, az őt kigúnyoló bal, és a befogadó jobb lator között lehelte ki a lelkét.

János evangélista is levelének ebben a részletében arra hívja fel a figyelmet, hogy sokszor gyűlölettel vagyunk körülvéve. A világ nem kedveli kimondottan, ha bárki a szemébe meri mondani, hogy rossz úton jár, és a sorsa végpusztulás. Márpedig a keresztyének – azok, akik nem csak annak nevezik magukat, de úgy is élnek – nem maradnak csöndben, hanem figyelmeztetik az embereket, a világot a veszedelemre. A veszély, veszedelem nyelvújítás-kori szó, és az elveszni igéből képezték Kazinczyiék. A veszélyre való figyelmeztetés tehát arról szól, hogy vegyék végre észre, hogy a jelenleg járt úton el fognak veszni a végén.

A világ részéről a keresztyének felé áramló gyűlöletnek nincsen semmi más oka. De ez éppen elég ahhoz, hogy elpusztításunkra törjön, immár évezredek óta.

2. Diadal a gyűlölet felett

A gyűlölethez két oldal kell. A gyűlölő és a gyűlölt. Ha az ember gyűlölettel válaszol a gyűlöletre, akkor az gyűlik, és öl. S bizony nem egyszer az erőszak győzelmet arat. De ez csak látszólagos. Mert a gyűlölet elleni harc egyedül hatékony eszköze a szeretet. Ha sikerül magunkból kiirtani azt a vágyat, hogy a haragra haraggal, a bántásra bántással, a gyűlölködésre gyűlölködéssel válaszoljunk, akkor győzelmet arathatunk a Gonosz felett. Mert a gyűlölködéssel a Sátán malmára hajtjuk a vizet. Jézus a gyűlölet-körforgás megszakítására tanított meg bennünket. Azzal, hogy a pofozkodás helyett a másik arcunk odanyújtására, a felső mellett az alsóruha odaadására, az egy helyett a két mérföld kerülőútra bátorította követőit, kifogta a szelet az ellenség vitorlájából. Azzal, hogy nem élt viszont-váddal árulójával szemben, sőt, még a halálraítéltek egyetlen elégtételét, a kivégzést lebonyolítók szidalmazását is mellőzte, sőt, imádkozott értük, megsemmisítő vereséget mért az Ördögre.

3. A keresztyének diadala

Sajnos azonban kevés az, hogy Jézus győzelmet aratott a gyűlölet felett. Ezt a harcot ugyanis nekünk is meg kell harcolnunk. Ő egyedül tudott meghalni a bűneinkért járó büntetés miatt. Ő egyedül tudta ezt a mérhetetlen szenvedést elhordozni helyettünk. Mert Ő Isten Fia, szent, tökéletes és bűntelen. Mi kísérletet sem tehettünk és tehetünk erre, mert képtelenek lennénk rá. Ez az Ő feladata volt. A gyűlölet feletti diadal azonban csak akkor lesz a miénk is, ha beállunk a harcba. Ha nem engedjük meg, hogy még közöttünk is felüsse a fejét a gonosz gyűlölködése. Jézus azt mondja a tanítványainak a János evangéliuma 13,35-ben: Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást. Az Úr Jézust követők arról ismerhetők fel tehát, hogy szeretik egymást. A szeretet pedig kizárja a gyűlölködést. Ezért teljesen egyértelműen mondja János az összes keresztyéneknek, hogy bár a világ gyűlöl, nektek szeretnetek kell. Egymást és a körülöttetek élőket, arra való tekintet nélkül, hogy vajon ez a szeretet viszonzásra talál-e. Nem könnyű életprogram ez, de a jutalmát önmagában hordja. Nem akkor fogsz bekerülni a mennybe, ha a fogadat összeszorítva szereted a másik embert, aki neked esetleg rosszat tesz vagy tett, hanem mivel Jézus meghalt a te bűneidért, és ezt te a megtéréseddel a magad életére nézve elfogadtad, hálából megmutathatod Jézus szeretetét azoknak, akik gyűlölnek téged, sőt, esetleg még Jézust is. Hogy egy mondat erejéig beengedjük az Istentiszteletre a napi magyarországi történéseket, mondjuk ki: a keresztyénnek Jézust kell hirdetnie, nem valaki ellen, hanem mindenkiért! Nem a jobb- vagy a balodal mellett kell állást foglalnia, hanem Jézus Krisztus mellett. Ahol lehet olyan ember is, aki a tiéddel pont ellentétes politikai nézeteket vall. De ha mindketten Krisztuséi vagytok, akkor ez nem számít. Akkor nem tüntettek egymás ellen, hanem leültök megbeszélni, kinek miben van igaza, és miben nincs.

Befejezés

Jézus maga a Szeretet, az Ő lénye kizárja a gyűlöletet. Aki pedig Ővele kíván élni, aki Jézus útján a mennybe tart, annak az életében sincsen helye a gyűlöletnek, sőt! Minden nap, minden helyzetben a szeretetnek kell megjelennie. Jézus legyőzte a gyűlöletet, a keresztyéneknek pedig el kell jutniuk – mert Jézus tette miatt eljuthatnak – a szeretetre.