Lekció: Fil 4,1-23
Textus: Fil 4,1-9
Ezért tehát, testvéreim, akiket szeretek, és akik után vágyódom, örömöm és koronám, így maradjatok meg az Úrban, szeretteim! 2Evódiát intem, és Szüntükhét is intem, hogy legyen közöttük egyetértés az Úrban. 3Sőt téged is kérlek, hűséges munkatársam, segíts nekik, akik együtt küzdöttek velem az evangéliumért; Kelemennel és a többi munkatársammal is, akiknek a neve benne van az élet könyvében. 4Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek. 5A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. Az Úr közel! 6Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; 7és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban. 8Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jóhírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe! 9Amit tanultatok és átvettetek, hallottatok és láttatok is tőlem, azt tegyétek, és veletek lesz a békesség Istene!
Cím: Beírva az Élet Könyvébe
Bevezetés
Életünk során számtalan helyre írnak be bennünket, több tucatszor vesznek nyilvántartásba. Mint kisbabát születésünkkor anyakönyveznek, tébészámot adnak, és Magyarországon – ha nem ügyelnek a szülők – életbiztosítók, babafotósok, babaápolási cikkeket gyártók és hasonló cégek listáira is felkerülünk. Aztán bekerülünk az óvodai nyilvántartásba, majd az iskolai osztálykönyvbe. Tizennégy évesen a személyi igazolvánnyal felelős állampolgárrá válunk. Az iskola végeztével a Munkaügyi központ és az Adóhivatal könyveibe kerülnek be az adataink. Aztán jön sorra a sok lista és dokumentum. Házasságlevél, bankszámla, vásárlói kártyák, útlevél, jogosítvány, vasúti kedvezmény, újság-előfizetés, orvosi kezelések, mind-mind egy-egy dokumentum és egy újabb lista, nyilvántartás, ahová adatainkat felírják. Aztán jön a Nyugdíjfolyósító, a nyugdíjasklub, majd végül a temetői nyilvántartás. Nincs elég ujjad, hogy megszámold, hány helyen van felírva a neved. Végül aztán mindenhonnan kihúznak, az iratokat, könyveket, kártyákat leselejtezik, és pár évtized múlva már csak a szeretteid emlékeznek a nevedre, és már csak a sírkövedre van felvésve, de onnan is lekopik idővel.
Ha borúlátóan nézzük, akkor azt mondjuk, hogy egy ember élete leírható a nyilvántartásokkal, amelyekbe bekerül. Van olyan, amelybe nem szívesen iratkozik be az ember – például a munkanélküliek, vagy a halottak közé –, és van, amelyikbe sokan kívánkoznak bekerülni – mint a vetélkedő nyertesek, vagy a Nobel díjasok közé.
Van azonban egy nyilvántartás, ami fontosabb az összes többinél. Nem könnyű bekerülni, de nem is nehéz. Attól függ, hogy milyen irányból közelítesz. A követelőző, az önhitt, a makacs, az engedetlen, a hűtlenkedő embereknek nagyon nehéz dolguk van. Akik alázattal, hittel, engedelmesen, a kegyelemben reménykedve közelítenek, könnyű dolguk van. Nem kerül bele senki automatikusan, és nem kerül bele mindenki. Nem kerülhet bele véletlenül senki, és csak saját jogon kerülhet bele mindenki. Ez a könyv megmarad örökké. Soha nem selejtezik le, örökre olvasható marad, nem kopik ki belőle senkinek a neve sem. Ez az élet könyve, amelybe azoknak és csak azoknak a neve van beírva, akik megbánták bűneiket és megtértek, odaadták az életüket az Úr Jézusnak, és újjászülettek Jézusban.
A filippiek nagy részének, Pál munkatársainak és magának Pálnak is bent van a neve az Élet Könyvében. Kilenc tulajdonságot emelhetünk ki Pál szavaiból, amely ezt az élő közösséget jellemezte csoportként és egyénenként egyaránt. Vajon mi hányat pipálhatunk ki ezek közül? Vajon neked bent van-e a neved az élet könyvében?
1. Egyetértés
Az egyetértés azt jelenti, hogy ha hallunk egy szót, akkor ugyanarra gondolunk. Nem feltétlenül úgy, hogy mindannyiunkban ugyanaz a kép jelenik meg. Ha azt mondom, Jézus, akkor az egyik emberben egy feszület jelenik meg, a másikéban egy Jézus-film egy jelenete, a harmadikban egy átható tekintet. De – akik egyetértenek – mind úgy gondolnak Rá, mint megmentőre, megváltóra. Lehet, hogy két ember lelki szemei előtt egy feszület jelenik meg, mégsem értenek egyet, mert az egyiknek Jézus az Isten Fia, a másiknak pedig egy kultúrtörténeti szereplő az első századi Júdeából.
2. Öröm
Az a görög szó, amit itt olvasunk, a χαίρετε (khairete), egy tőből származik a kegyelem jelentésű χαρις (kharisz) szóval. Nem túlzás talán azt állítani, hogy a bibliai szóhasználatban az öröm szó sokkal inkább azt a fajta örömet jelenti, amit az ember akkor érez, amikor érdemtelenül egy nagy ajándékot kap, vagy ha egy nagy veszedelemből szabadul meg, nem pedig egy mulatozás során érzett, vagy mondjuk egy étel elfogyasztása által kiváltott érzelmet. Pál tehát a szállóigévé vált Filippi négy-négyben azt mondja, hogy érezzétek át szünet nélkül annak az örömét, hogy üdvösségetek van!
Ez az az öröm, amely a keresztyén ember mindennapjait áthatja. Nem szüntelen hatvannégy fogú vigyorgás, nem az örök „hepinessz”, hanem hogy bármi történik, minden pillanatban tudatos, hogy nincs félnivalóm a haláltól, és az Ördögnek nincs hatalma felettem. A keresztyén is lehet elkenődve, lehet kudarcoktól sújtva, de soha nem lehet végzetesen elkeseredve, soha nem juthat kilátástalan helyzetbe. Mert Jézus megmentette, s ez által beírattatott az Élet Könyvébe. Pont.
3. Szelídség
Jézus azt mondja a Máté 10,16-ban: Én elküldelek titeket, mint juhokat a farkasok közé: legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok. A boldogmondások között a harmadikban pedig a földet ígéri örökségül a szelídeknek.
A szelídség azt jelenti, hogy tudatosítjuk magunkban, hogy bármilyen ellenséges, kegyetlen is valaki velünk szemben, nem ő az ellenségünk, hanem az őt mozgató Sátán. Pál elmondta nekünk az Ef 6,12-ben hogy „…a mi harcunk nem test és vér [emberek] ellen folyik, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak.” Ennek a tudata jellemzi azt, aki be van írva az Élet Könyvébe.
4. Reménység
Egész pontosan az aggodalmaskodás mellőzését tanácsolja itt Pál. Az aggodalmaskodás ellentéte pedig a reménység, hiszen mind a kettő nem látható dolgokat vesz számításba, és a holnap bekövetkezendő eseményeknek engedi meg, hogy a mát befolyásolják. Az aggodalmaskodás rossz irányban, a remény jóban. Az aggodalmaskodók rettegnek a holnap minden veszélyétől, a kárhozattól is, a nem aggodalmaskodók pedig annak a reménységében élnek, hogy a nevük be van írva az Élet Könyvébe.
5. Hit
A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés (Zsid 11,1). A hit tehát szintén nem látható dolgon alapul, de éppenséggel egy a múltban bekövetkezett esemény következményeire. Arra, hogy kétezer éve Jézus Krisztus meghalt a kereszten azért, hogy nekünk életünk, örökéletünk lehessen, hogy beírathassunk az Élet Könyvébe.
6. Hálaadás
A hálaadás (ευχαριστία-eükharisztia) esetében újra visszaköszön az öröm esetében említett χαρ- (khar-) szótő, ami kegyelmet jelent. Az örömhöz hasonlóan a hálaadás is jóval többet jelent a valóságban, mint egy egyszerű és egyszeri köszönetmondást, akármilyen forró és őszinte is legyen az. A hálaadás annak a szüntelen elismerése, hogy anélkül, amiért hálát adunk, végzetes bajban lennénk, illetve, hogy addig, amíg nem vettük át azt, addig abban voltunk. Kicsit olyan ez, mint amikor az embernek az élete bármelyik pillanatában hirtelen eszébe jut, hogy a szülei nélkül nem élne, és ezért – az egészséges gondolkozású ember – el nem múló hálát érez.
A keresztyén ember a kárhozat el nem múló gyötrelméből kapott szabadulást, méghozzá milyen áron! Ezért fontos, hogy szüntelen hálát adjon az Úrnak azért, hogy a neve be van írva az Élet Könyvébe.
7. Békesség
A béke a zsidó embereknek alapvetően mást jelent, mint nekünk. Az ún. nyugati civilizáció története háborúk története, kisebb megszakításokkal. Ezeket szokás békének nevezni. Hálásak lehetünk, hogy immár két generáció felnőtt e lángokkal ölelt kis országban, akik nem láttak háborút. De mégsincs a világon béke. A keleti ember számára a béke (héberül shalóm, arabul szálem) egy olyan lelkiállapotot jelent, amelyben harmóniában van a belső. A külső körülmények természetesen befolyásolhatják ezt, de nem kizárhatatlanok. Ez az Újszövetségben is ezt jelenti, hiszen a Biblia íróinak legnagyobb része zsidó. Így amikor a békéről, békességről van szó, akkor arra buzdít Pál apostol is, hogy legyen rendben az ima- és igeéletünk, legyenek lerendezve a bűneinké, és összhangban legyünk az Úr akaratával. Csata – szellemi vagy fizikai – kellős közepén is meglelhetjük ezt, de csakis az Úrral. És ez a békesség az, ami eltölthet bennünket, ha a nevünk be van írva az Élet Könyvébe.
8. Jó látás
Ez talán a magyar embernek a legnehezebb. Hajlamosak vagyunk a rosszat látni mindenben. Egy pár éve készítettek egy felmérést, amiből az derült ki, hogy Európában a magyarok a legborúlátóbbak. Hála az Úrnak, a kárörvendésről nem készült felmérés, mert tartok tőle, hogy abban sem kullognánk a lista végén J! Márpedig a keresztyén közösség egyik leggonoszabb és legalattomosabb kártevője az irigység, a káröröm. Azért nyilván a filippieknek is volt ilyen gondjuk, hiszen Pál beleírta tanácsaiba azt, hogy vegyék észre a jó dolgokat.
Lásd meg a jó dolgokat a másik ember életében, mert akkor fogod igazán értékesnek érezni a te életedben megjelenő jó dolgokat. És csak az van beírva az Élet Könyvébe, aki tud örülni annak, hogy a társa is be van írva.
9. Engedelmesség
Kislányomat azzal szoktam engedelmességre felszólítani, hogy azt mondom neki: Fogadj szót! Azaz fogadd meg azt, amit Apád mond, mert ő erősebb és okosabb nálad, és azért tilt meg dolgokat, hogy vigyázzon rád. Az Istennek való engedelmesség sem különbözik ettől lényegében. Fogadd meg az Isten Szavát, mert Ő jobban tudja, mi kell neked, és azért nem enged meg mindent, hogy megóvjon a sérülésektől, a felesleges fájdalomtól. És ha mégsem hallgatsz Rá, és megsérülsz, sírva odafuthatsz Hozzá, mint a kisgyerek az apjához, és Ő bekötözi a sebeidet.
Befejezés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése