Buenos Aires
Írta Tóth L. Kristóf. Az igehirdetés meghallgatható ide kattintva.
Lekció: 3Móz 25,1-19
Textus: Galata 5,22-26
22A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, 23szelídség, önmegtartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény. 24Akik pedig Krisztus Jézuséi, a testet megfeszítették szenvedélyeivel és kívánságaival együtt. 25Ha a Lélek által élünk, akkor éljünk is a Lélek szerint. 26Ne legyünk becsvágyók, egymást ingerlők, egymásra irigykedők.
Cím A Lélek gyümölcsei
Bevezetés
Kedves testvérek!
Pár évvel ezelőtt olvastam egy cikket, ami azt állította, hogy Németországban egy felmérés szerint az általános iskola felső tagozatán tanuló gyerekek valahány százaléka arra a kérdésre, hogy hol terem az alma, azt felelte, hogy a szupermarketben a polcon. Nem tudom már, hogy mennyi volt ez a százalék, de ha húsz gyerekből csak egy gondolja így, már az is elgondolkodtató. A történet különben hihető, életszerű, hiszen a mai gyerekek jelentős része városban nő fel. Az én nemzedékemnél még általános volt a vidéken, falun élő nagyszülő, de ma már ez egyre ritkább. Másik jellemző eset volt, amikor a pesti állatkertbe mentünk, és a bejáratnál Ágotát rögtön hívogatta egy alkalmazott a „falusi udvar” nevű attrakcióhoz, hogy ott láthat csirkét, malacot, tehenet. Ágota a négy évével nem igazán értette, mit akarnak, hogy miért élmény ez. Mi meg elmondtuk a hölgynek, hogy falun nőtt fel Ágota, minden nap látott csirkét, disznót, tehenet, sőt pulykát, kecskét, bárányt és lovat is. Mégis a korosztályában sokaknak csak az állatkert ad lehetőséget az ilyen élmények megszerzésére.
Na de hogy jön ez a téma a Bibliához? Nos úgy, hogy amint az ember elszakadt a mindennapos tápláléka gyökereitől – azaz már nem tudja, hogy honnan és hogyan kerül az asztalára, amit megeszik – ugyanígy a lelki táplálékának a gyökereitől is lassan elszakadt. Az ókori embereknek, akikhez Pál apostol beszélt, egyértelmű volt, miért beszél a szent ember gyümölcsökről, hiszen nemcsak a szemük előtt ment végbe a fák növekedése, virágzása, a gyümölcs megtermése és leszüretelése, hanem sokszor az életük, a túlélésük múlt azon, hogy van-e fagy, lesz e elég eső, megterem-e a szükséges mennyiségű és minőségű gyümölcs. Ma már ez nincs így. De ahogy a felnőttek megtaníthatják és megmutathatják a gyerekeiknek a növények életét és feldolgozását, vagy a háziállatokat a tányéron kívül is, ugyanúgy megérthetjük mi is a Biblia tanítását – ha egy kicsit több erőfeszítéssel is.
Erre a nemes feladatra – az Isten kijelentésének a közelhozására – vállalkozik immár közel fél évezrede újra a keresztyénség. Azért újra, mert az első századokban ezt gyakorolta a keresztyén gyülekezet, de aztán vagy ezer éven át a latin nyelvű mise uralkodott, amit szinte senki – néha maga a pap se – értett, és az egyház fő feladata az volt, hogy a szegényeket az urak iránti feltétlen engedelmességre nevelje. Valljuk be őszintén, hogy az emberközeli, érthető és nyílt igemagyarázat a reformációval került ismét előtérbe.
Mai igetanulmányozásunk során a Lélek ún. gyümölcseiről lesz szó, a reformátori hagyományok szellemében.
1. A test cselekedetei
Két héttel ezelőtt, november 2-án volt szó a test cselekedeteiről. Megállapítottuk, hogy igazából egyetlen dolog áll a test cselekedetei hátterében, méghozzá az emberben belül szunnyadó hatalom utáni vágy. Ez a vágy pedig kiváló táptalajul szolgál a Sátánnak, aki Isten hatalmára tör már létezésének kezdetei óta, és a segítségével ügyesen fel tudja lázítani az embert – legalábbis sok embert – az Isten uralma ellen. Tehát a megtért ember, aki az Isten parancsait akarja követni, aki Jézus útján akar járni, harcoljon a testének uralma ellen, mert ha átengedi magát annak, akkor a gonosz szolgájává válik. Akkor nem hangsúlyoztam ki külön, hogy nem maga a test bűnös – amint a középkorban gondolták és feleslegesen sanyargatták magukat „Isten nevében” emberek –, hanem az a rossz, ha az ember megengedi, hogy ne a Krisztuson át az Istennel kapcsolatban lévő szelleme, hanem a földhöz ragadó és ragasztó teste vezesse. Nem maguk a testi cselekedetek ellen kell tehát harcolni, hanem a mögöttük megbúvó mozgatórugó ellen.
A test cselekedetei mint „tünet-együttes” egy olyan indikátorként működik, amely jelzi a kapcsolat minőségét az Isten és az ember között. Egyszerűbben megfogalmazva: akinek az életében a test cselekedetei túl gyakran vagy túl hangsúlyosan jelennek meg, annak lazulóban van az Istennel való kapcsolata. Akinek jó a kapcsolata Istennel, az sikeresen veszi fel a harcot a test cselekedetei ellen.
2. A Lélek gyümölcsei
A Lélek – természetesen a Szent Lélekről van szó, nem az emberi lélekről – gyümölcsei hasonlóan működnek. Akinél a gyümölcsök nagy számban, látványosan és gyakran jelennek meg, annak kiemelkedően jó a kapcsolata Istennel. Ne felejtsük el azonban, hogy mint annyi minden másban, itt is érvényesül a Gauss-harang elve, azaz hogy a többség közepes. Kevesen vannak a kiemelkedően jók és a lesújtóan rosszak. Az emberiség zömét azok alkotják, akik közepesek. A keresztyének között is kevés a kimagasló, a többség életében jelen vannak a test cselekedetei is és a Lélek gyümölcsei is. De ezzel nem szabad megelégednünk. Arra kell törekednie egy keresztyénnek, hogyha tényleg szereti az Urat és nem csak számításból vagy megszokásból viselkedik keresztyénként, hogy az előbbiek csökkenjenek, az utóbbiak növekedjenek. Nem kell kétségbeesni, ha nem történik ugrásszerű változás 48 órán belül, de harcolni kell, meg kell feszíteni az izmaidat és küzdeni a győzelemért.
Kilenc gyümölcse van a Léleknek a Biblia szerint, ezek a következők: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Ezek majdnem mind közösségi jellegű dolgok. Olyanok, amelyeknek csak két vagy több ember egymás közti kapcsolatában van értelme. Egy lakatlan szigeten egyedül lévő ember nem tudja gyakorolni a békességet vagy a türelmet, hogy a szeretetről ne is beszéljünk. Ugyanígy láthatjuk, hogy a test cselekedeteinek nagy része éppen a kapcsolatot, az emberek és Isten viszonyát próbálják tönkretenni. A bálványimádás az Isten-ember kapcsolatot rombolja, a féltékenység vagy a házasságtörés két ember egymással való kapcsolatát, a viszálykodás vagy a pártoskodás pedig egy csoporton belül létrejött kapcsolatokat.
3. A gyümölcsöző lélek
Amiért a legelején előhoztam a boltban ”termő” gyümölcsök példáját, az az, hogy most a harmadik pontban beszélhessek a gyümölcstermésről. Hogy mi, akik zöldséges boltban vagy szupermarketben találkozunk leggyakrabban a gyümölcsökkel, ne gondoljuk azt, hogy a lélek gyümölcseit is megvásárolhatjuk valamilyen üzletben. A Lélek gyümölcsét teremni kell. Ehhez dolgok szükségesek, és attól, hogy sokszor nem látjuk a másik ember életében a szükséges dolgokat, csak az eredményt, még nem jelenti, hogy azok nincsenek ott, és hogy a mi életünkben megjelenhetnének a gyümölcsök nélkülük.
A Lélek virágait csak az bontogathatja ki, akinek az életében megvan a csatorna, amelyen át a tápláló életnedv, az Isten szeretete áramolhat. A Lélek gyümölcsét csak az teremheti meg, akinél a virágokat a Szent Lélek megtermékenyítette. Kevésbé allegorikusan: a Lélek gyümölcsei csak az Úr segítségével, az Ő akaratából jöhetnek létre, jelenhetnek meg az életünkben, és csak úgy, ha mi is mindent megteszünk érte. Mármint nem a gyümölcstermésért, hanem azért, hogy a kapcsolatunk Istennel rendben legyen.
Ha a gyümölcsfáknak lenne tudatuk és tudnának beszélni, ha megkérdeznék egy almafától, hogy mi a létének az értelme, vajon mit felelne? Hogy gyümölcsöt teremjen? Én azt gondolom, hogy nem. Azt felelné, hogy a jövő. A következő nemzedék. A továbbadás. A gyümölcsöző keresztyén élet nem azért termi a lélek gyümölcseit, hogy büszke lehessen önmagára, vagy akár Istenre. Azért termi a gyümölcsöket, hogy továbbadja az Isten szeretetét a jövő nemzedéknek.
Ha keresztyén vagy és szeretet van benned, és öröm, és békesség, és szívesség, és jóság és a többiek, akkor azok, akik még nem ismerik Istent, vagy nem olyannak ismerik, amilyen Ő a valóságban, a te gyümölcseidtől kedvet kaphatnak arra, hogy felvegyék a kapcsolatot Istennel.
És még egy dolog: nem fa egyedül termi a gyümölcsöt. Kell hozzá a víz, a cukor, a napsütés…
Befejezés
Kedves testvéreim!
Én szeretem a körtét, az epret, a banánt, a szilvát, az almát, a dinnyét, az őszibarackot és sok más gyümölcsöt még. Mindegyiket szeretem külön, de ha lehetőségem van mindből enni, akkor szívesen eszem gyümölcssalátát. Mindnek szeretem az ízét, de ha csak folyton epret ennék, hamar megunnám.
Ha valaki a Lélek gyümölcseinek csak némelyikét termi, az is figyelmeztető jel. Minél több félét terem a keresztyén élete, annál jobb. Figyelj hát oda, testvérem, hogy ha túl is csordul a szeretet benned, nehogy hiányozzon belőled az önmegtartóztatás vagy a szívesség. Ha jó is vagy hűségben, nehogy elbukj a szelídséggel vagy a türelemmel.
Ámen!
