Az Argentinai Magyar Evangéliumi Református Egyházban elhangzó igehirdetések szöveges és meghallgatható hangformátumban is!

2008. november 17., hétfő

Úrnapi Igehirdetés, 2008. november 2.

Buenos Aires

Írta Tóth L. Kristóf. Az igehirdetés meghallgatható ide kattintva.

Lekció: Efézus 5,1-14
Textus: Galata 5,15-21
  15Ha pedig egymást marjátok és faljátok, vigyázzatok: el ne emésszétek egymást! 16Intelek titeket: a Lélek szerint éljetek, és a test kívánságát ne teljesítsétek. 17Mert a test kívánsága a Lélek ellen tör, a Léleké pedig a test ellen, ezek viaskodnak egymással, hogy ne azt tegyétek, amit szeretnétek. 18Ha pedig a Lélek vezet titeket, nem vagytok a törvény uralma alatt. 19A test cselekedetei azonban nyilvánvalók, mégpedig ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás, 20bálványimádás, varázslás, ellenségeskedés, viszálykodás, féltékenység, harag, önzés, széthúzás, pártoskodás; 21irigység, gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók. Ezekről előre megmondom nektek, amint már korábban is mondtam, akik ilyeneket cselekszenek, nem öröklik Isten országát.
Cím a Lélek szerint éljetek

Bevezetés
Kedves testvérek!
Pénteken ünnepeltük a Reformáció felszínre törésének 491. évfordulóját. Akik figyelemmel kísérik a református egyházi életet, tudják, hogy ebben az évben Zwingli-év van, jövőre pedig Kálvin-év lesz, a reformátor születésének 500. évfordulója alkalmából. Érdemes felidézni Zwingli Ulrik életét pár mondatban.
Ulrich Zwingli 1484. január 1-jén született – ily módon Luther kortársa volt, nem úgy, mint a negyedszázaddal fiatalabb Kálvin. A svájci Wildhausban, középosztálybeli családban látta meg a napvilágot, tíz gyermek között harmadikként. Bölcsészeti tanulmányait Bernben és Bécsben, a teológiát pedig a bázeli egyetemen végezte el. 1506-tól 1516-ig Glarusban volt lelkész, de tábori lelkészi szolgálatot is végzett.
Újszövetség-tanulmányozása során hamar felismerte, hogy egyháza tanbelileg és gyakorlatában nincs összhang a Szentírással. 1516-ban egy híres búcsújáróhelyre, Maria-Einsiedelnbe nevezték ki, itt egész közelből tapasztalhatta a babonaság és a visszaélések burjánzását. Észrevételeit szóvá is tette, elöljáróját, a konstanzi püspököt felhívta az Isten Igéje szerinti reformálásra.
Zwingli bátor fellépése nyomán kapott meghívást a zürichi főtemplom lelkészéül, amely állását Zwingli 1519. január 1-jén foglalta el. (Kálvin ekkor még csak tíz éves). Mindjárt beköszöntő beszédében kijelentette, hogy ő a szentírást fogja prédikálni. Szavatartása nyomán hamarosan nemcsak Zürichben, de a többi német ajkú kantonban is, ezenkívül Bernben is nagy lendületet vett a reformáció ügye. A svájciak zsoldoskodásának veszélyeire is figyelmeztetett, politikai téren is a reformáció szükségességét hirdette. A zürichiek támogatták; a kanton hatósága 1520-ban megtiltotta a búcsúcédulák árusítását, másrészt a papokat kötelezte az evangélium prédikálására. Rövidesen megjelent első reformátori irata, a böjt gyakorlatának bírálata, ugyanakkor bejelentette a püspöknek tíz társával közös elhatározását az evangélium prédikálására, és kérte a papi nőtlenség megszüntetését. Ez már nem maradt következmények nélkül, Zwinglit eretnekké nyilvánították. A zürichi főtanács által meghirdetett hitvitán azonban fényes győzelmet aratott Faber püspökhelyettes felett.
A továbbiakban a zürichiek Zwingli vezetésével eltávolították a templomokból a képeket, szobrokat, oltárokat, sőt, az orgonákat is. Két szín alatt, fa edényekből osztották az úrvacsorát, és Zwingli 1524-ben meg is nősült. 1525-ben kiadta főművét: Commentarius de vera et falsa religione („Kommentár az igaz és hamis hitről”) címen.
Zwingli reformátori tana a németországi reformátorok tanaival jórészt egyeztek, azonban egy lényeges ponton elvált tőle. Lutherrel vitázott az úrvacsoráról, amit emlékvacsorának tekintett, ahol Krisztus a Szent Lélek által van jelen. Tulajdonképpen ezen a ponton vált el a lutheri, német – ma már evangélikusnak nevezett – irányzat a zwingliánus, később kálvinista, svájci, reformátustól. 
Zwingli 1531-ben a katolikus kantonok rátámadtak Zürichre, a 8000 támadóval 1500 védő vette fel a harcot. A mindössze egy órás véres ütközetben 500 zürichi református halt meg, köztük Zwingli is.
De ekkor egy Jean Cauvin nevű 22 éves francia ajkú fiatalember már sejti, hogy a jogi után hamarosan véget vet bölcsészeti és irodalmi tanulmányainak is, és teljes idejében a reformáció mellé fog állni. Őbelőle lesz majd a genfi reformátor, akit Kálvin Jánosként ismert meg a magyar nyelvű nép, és aki Zwingli tanait továbbfejlesztve egyházunk alapvető tanait Institutiojában lefektette.
1. Reformációk sora
A reformáció nem egy hirtelen esemény volt 1517-ben. Luther Márton – bár nagy, meghatározó alakja a reformációnak – nem elindítója, kitalálója, alapítója. „Csupán” Isten eszköze egy adott időpontban és helyen. Éppúgy, mint elődei a névtelen első századi hithősöktől az előreformátorokon (Jan Hus, John Wyclyff, Pierre Vald, Girolamo Savonarola) át a reformátorokig, majd napjaink hitvallóiig. És nem csak ők voltak reformátorok, hanem az ótestamentumi próféták, Keresztelő János, majd Jézus és Pál apostol is.
A reformáció visszaalakítás az eredeti formára, visszatérés az eredeti gyökerekhez. Ami eltéríti az embert az igaz, Istenhez vezető útról, az nem más, mint a testiség, amikor az embert a látható, kézzelfogható világ irányítja, a test vágyai (szerelem, étel-ital, hatalom és ilyenek) vezetik. Amikor pedig megindul egy reformációs folyamat, mindig a Lélek kap hangsúlyos szerepet. Így volt ez a prófétáknál, Jézusnál, Pálnál, a reformátoroknál, végig az egyháztörténeten. Ezért érdekes – és hiszem, hogy nem véletlen –, hogy épp mára, a reformáció napjához, október 31-hez legközelebb eső vasárnapra esett ez az ige.
2. A Lélek szerint élés felelőssége
Pál a Lélek szerint élés felelősségére buzdítja a galatákat. Megint előjön a felelősség kérdése, mint a múlt vasárnap, amikor a szabadság felelősségéről volt szó. Csak ott arról volt szó, hogy aki a szabadsággal él, annak felelősen kell tennie azt, míg ma arról beszélünk, hogy a lélek szerint élés maga a felelős keresztyén viselkedés.
Az ember viselkedése lehet szabályok, törvények, szokások által irányított. Hogy hogyan viselkedünk, meghatározza a neveltetésünk, a közösség, ahol vagyunk, és több más körülmény. És néha összekeverjük, otthon úgy viselkedünk, mint egy focimeccsen, vagy egy tiszteletre méltó idős emberrel úgy, ahogy a barátunkkal szoktunk. A nevelésnél egy nehéz kérdés: hogyan tanítsuk meg a gyermeket a helyes viselkedésre, miközben néha mi is helytelenül viselkedünk. A kulcs a Lélek szerint való élés. Pál nem azt mondja – megfigyeltétek? –, hogy ne marjátok és faljátok egymást, hanem azt, hogy ha ezt teszitek, ne emésszétek el egymást, azaz ne legyen maradandó sérülés (testi vagy lelki akár) belőle. A konfliktusok hozzátartoznak az ember mindennapos életéhez, az emberek közötti érintkezés gyakorlatilag nem képzelhető el nélkülük. A keresztyéneknek nem szabad beleesniük abba a hibába, hogy ha két keresztyénnek nézetkülönbsége adódik, az rossz, és titkolni való. Ez tévedés. Péter és Pál sem látott mindent ugyanúgy, és volt bátorságuk vitatkozni. Zwingli vitatkozott Lutherrel, pedig egy oldalon álltak, és vitájuk előre vitte a közös ügyet, mert megvilágított fontos részleteket. Ez a mindennapokban is így van. A keresztyén lélek szerint élés azt jelenti, hogy nem söpörjük a szőnyeg alá a problémákat és konfliktusokat, hanem megvitatjuk és az Úr elé visszük őket. Két keresztyén vitája az Úr előtt előrevisz, épít, hasznot hajt; két keresztyén agyonhallgatott, eltitkolt nézetkülönbsége hátráltat, rombol, pusztít. Lélek szerint élni pedig úgy lehet, ha engedjük, hogy a Szent Lélek vezessen bennünket a kapcsolatainkban is. 
3. A test cselekedetei
Végül Pál – nem egyedülálló módon, hiszen leveleiben többször megteszi – néven is nevezi azokat a bűnöket, amelyek rombolják a keresztyén embert, mint egyént és a keresztyén közösséget. Ha egyenként megvizsgáljuk a felsorolt bűnöket, azt látjuk, hogy három fő csoportba tartoznak. Ez a három fogalomkör a szexualitás, a pénz és a hatalom. De még ezt is szűkíthetjük, mert e háromnak is van közös nevezője, a dominancia, vagyis a hatalom a másik kettőben is megjelenik. Magyarul: az uralom, a hatalom Istené, ezt valljuk meg a Miatyánkban is. A Sátán irányította test az ember irányítására tör, ki akarja szorítani a hatalomból Istent, aki egyedül jogosan uralkodik. Az ember pedig választhat: vagy engedi, hogy a testi vágyai vezessék, vagy a Szent Lélek segítségével Istent ülteti – vissza – a trónra az életében. Amikor ezt megteszi, akkor valósul meg a Lélek szerint élés.
A Reformáció hőskorában a bibliai igazságok feletti vita, eszmecsere mindennapos volt a keresztyén közösségekben. Ezzel a mai igehirdetéssel azt is szeretném elérni (a korábbiakkal is volt ilyen célom), hogy gondolkodjatok rajta, ha valami nem világos, kérdezzetek, ha nem értetek egyet, vitatkozzatok. Mert ez viszi előre a keresztyén életet, közösséget.
Befejezés
Kedves testvéreim! 
A Reformáció mozgalmának fél évezredes évfordulóját ünnepeljük kilenc év múlva. A reformáció, azaz a bibliai igazsághoz való visszatérés szelleme azonban sokkal de sokkal régebbi. Az Édenkertből származik, amikor Ádám és Éva az első bűnt elkövették. Azóta buzdít Isten az Ő Lelke által arra bennünket, hogy térjünk vissza az egyenes útra és azóta küzd az Istent szerető ember a bűn és a Sátán uralma ellen. 
Jézusban megkaptuk a lehetőséget a győzelemre, a prófétákban, a reformátorokban, a hitvallókban pedig új és új lökést, hogy közeledjünk az Úrhoz.
Ne legyen a Reformáció évfordulója jövőre csupán a 492., eggyel több, mint az idén, hanem legyen folyamat, megújulás, megtisztulás, közeledés az Úr felé. 
Ámen! 


Nincsenek megjegyzések:

Magamról

Ötven éve megalapított, bár közel nyolcvan éves múltra visszatekintő evangéliumi gyülekezet vagyunk Buenos Aires szívében. Magyarul hirdetjük azt a JÓ HÍRT, hogy JÉZUS KRISZTUS MEGHALT HELYETTÜNK ÉS ÉRTÜNK A KERESZTEN, A HARMADIK NAPON PEDIG FELTÁMADT.